A XVI. századi Magyar Királyság egyházi társadalmáról szóló tanulmánykötet bemutatója

2017. november 27-én, hétfőn du. 5 órakor Műhelyünk volt vezetője, Dr. Molnár Antal egyetemi docens, tudományos főmunkatárs (MTA BTK TTI), a Római Magyar Akadémia volt igazgatója mutatja be az ELTE BTK Szekfű Gyula Könyvtárában a Pécsi Egyháztörténeti Intézet legfrissebb kiadványát, az Egyházi társadalom a Magyar Királyságban a 16. században című kötetet. A munka egy tavalyi nagysikerű konferencia eredményeit örökíti meg. Itt a kérdéskör legnevesebb előadóit szólaltak meg, hogy bemutassák, az 1971-ben, Mályusz Elemér által a középkori magyar egyházi társadalom kapcsán lefektetett kutatási alapok hová fejlődtek, melyek a téma aktuális kérdései, kutatási eredményei és irányai. A konferenciakötet által is taglalt fő kérdés, hogy mi történt a reformáció évszázadában a magyar katolikus egyházi társadalommal, amelyet oly virágzónak ábrázoltak a késő középkorral foglalkozó kutatások, egyesületünk májusi konferenciájának, A reformáció útjai című kollokviumnak a problémaköréhez kapcsolódik a XVI. századra vonatkozó legújabb kutatások eredményeinek bemutatásával.

Interjúk az Eötvös Collegiumról

A közmédia két csatornáján nemrég kérdezték Arató György kollégánkat legújabb kötetünkről, a Kősziklára épített házról és az Eötvös Collegiumban rejlő “nemzeti aranytartalékról”. A Kossuth Rádió október 31-i, 180 perc című műsorában Veres Emese Gyöngyvér riportja a könyvbemutatóról ezen a linken hallgatható meg (két “mutatóujjnyira” a műsoridőt jelző sáv végétől):
 
 
 
Az M5 csatorna szombat délelőtti kulturális magazinjában, a Hétvégi Belépőben adott interjú a 43. perctől kezdődik:
 
 
(A kollégánk neve alatti megtisztelő foglalkozás nem titkolt művészi ambíciókból, hanem technikai hibából fakadóan szerepel a képernyőn.)

Beszámoló a Kősziklára épített ház című kötetünk bemutatójáról

Hetven év várakozás után, idén végre megjelent az Eötvös Collegium első jubileumi emlékkönyve, amelynek kiadására 1945 után nem kerülhetett sor.

Szörényi László akadémikus, Borsodi Csaba dékán és Hóvári János, a Baráti Kör elnöke beszélget a könyvről

Tisztelgő kötettel és szimbolikus dátumokkal ünnepelte az Eötvös Collegium fennállásának százhúsz évét az Eötvös Kollégium Baráti Köre és a Mika Sándor Egyesület október 26-án Budapesten. A kiadványt, amelynek szerkesztői – Arató György és Pál Zoltán – a Kősziklára épített ház címet adták, Szörényi László akadémikus (Magyar Művészeti Akadémia), irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének korábbi igazgatója, egykori collegista mutatta be. Méltatásában kiemelte: az alapítás ötvenedik évfordulójára, 1945-re tervezett kötetet Keresztury Dezső igazgató, későbbi kultuszminiszter álmodta meg, és bár a felkért szerzők, az első nagy nemzedék tagjai – Szekfű Gyula, Gyergyai Albert és mások – elkészítették visszaemlékezéseiket, a kiadásra a háború utáni időszakban mégsem kerülhetett sor. Keresztury Dezső 1947. október 26-ra tervezett könyvbemutatóját az Eötvös Collegium bezárását előrevetítő kommunista ellenpropaganda húzta keresztül, az emlékkönyv kézirata pedig a Magyar Tudományos Akadémiához került. Szörényi László felhívta a figyelmet arra is: az emlékkönyv azt példázza, hogy 1920 után a megcsonkított országban miként tudott összefogni a klebelsbergi kultúrpolitika és a tudós tanárok képzésére alakult Eötvös Collegium. Mint fogalmazott: „a magyar tudományosság megszűnt volna a Collegium nélkül”, és szükség volt arra az „idealizált európai mintára”, ami a collegiumi szellemiségben megmutatkozott.

Hóvári János, a Baráti Kör elnöke hangsúlyozta, hogy az első emlékkönyv most jelenik meg először teljes terjedelmében, továbbá hogy a Kősziklára épített ház érdeme, hogy egy tucat szaktanulmány, valamint a Collegium újkori történetét érintő kerekasztal-beszélgetések írott formája is napvilágot láthat a több mint hatszáz oldalas munkában.

A rendezvény során Mohai V. Lajos író A drága váza című munkáját, valamint a Bence Lajos muravidéki magyar író és költő hatvanadik születésnapjára dedikált Muratáj lapszámot is bemutatták. Ugyanezen a napon került sor halálának huszadik évfordulója apropóján Balázs József író emléktáblájának megkoszorúzására a hegyvidéki Márvány utcában. Mindhárom művész az Eötvös Collegium növendéke volt.

 

A kötetbemutató apropóján Hóvári Jánossal készült interjú az alábbi webcímen olvasható: http://magyarhirlap.hu/cikk/102405/Nemzedekeken_at__szolgalo_szellemiseg

Magyar Hírlap • Nemzedékeken át szolgáló szellemiség

 

Collegiumi ünnep október 26-án a bölcsészkaron

70 évvel Keresztury Dezső 1947. október 26-ára tervezett collegiumi jubileumi ünnepsége után, amelyen a Szabadon szolgál a szellem jelmondatot hordozó Eötvös collegiumi plakett és emlékkönyv debütált volna, az ELTE történeti könyvtárában több mint félszáz barátunk és tagtársunk gyűlt össze három collegiumi vonatkozású kiadvány bemutatójára. Házigazdánk, Borsodi Csaba bölcsészdékán, számos Eötvös-collegiumi elismerés tulajdonosaként, meleg szívvel köszöntötte Borhy László rektor nevében is a Baráti Kört. Hóvári János elnök külön köszöntötte Mika Sándor jelenlévő leszármazottait Svájcból és Budapestről, majd röviden szólt mindhárom könyvről: a Mika Sándor Egyesület által kiadott történeti tanulmánykötetről, Mohai V. Lajos A drága váza című irodalomtörténeti tanulmánykötetéről és a 60 éves Bence Lajos tiszteletére megjelent Muratáj-lapszámról. A két tanulmánykötetet Szörényi László, a folyóiratot Péntek Imre méltatta. A dedikálások után a Mika Sándor Egyesülettel közösen adott büféfogadás mellett késő estig tartott a jó hangulatú beszélgetés múltról és jövőről.

 

A Kősziklára épített ház c. kötet szerkesztői: ifj. Arató György és Pál Zoltán

Balról jobbra: Mohai V. Lajos, Szörényi László, Bence Lajos, Péntek Imre és Hóvári János

 

Laik Eszter tudósítása az Irodalmi Jelen hasábjain

 

Mohai Lajos írásaiból:

Raszinnyai levele Tallinnból

Márai nincs a helyén

 

A Bence Lajos tiszteletére megjelent ünnepi Muratáj-számból:

Arató György: Mëgy a nap lëfelé

 

Bence Lajos kollégiumi emlékverse (Valaki halkan népdalt énekelt…) a Kősziklára épített ház c. kötetből készített különnyomatban

 

Bojtos Anita fényképei a Facebook oldalunkon.

 

Rendezvényünkkel párhuzamosan Szabó András tagtársunk és mások szereplésével a Hegyvidéki Galériában népes rendezvényen emlékeztek meg Balázs József íróról, filmrendezőről. Erről fényképes tudósítás itt olvasható.

Koszorúzás a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben

Woroniecki herceg sírjánál

Kivégzésének 168. évfordulóján, október 21-én hagyományainkhoz híven megkoszorúztuk Mieczysław Woroniecki hercegnek, az 1848-1849. évi magyar szabadságharc vértanú hősének sírját a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A koszorúval együtt elhelyeztük az emlékműnél a magyar-lengyel barátság fáklyavivőjének, az épp Varsóban tartózkodó Kovács István akadémikusnak a virágait is.

A közelgő halottak napja alkalmából sírjuknál megemlékeztünk az Eötvös Collegium legendás igazgatóiról Bartoniek Gézáról és Gombocz Zoltánról, továbbá Wlassics Gyuláról, a Collegium alapító miniszteréről, valamint Egyesületünk névadójáról, Mika Sándorról is.​​​​​​​

Facebook galériánk ide kattintva elérhető.

Mika Sándor sírjánál

Kősziklára épített ház — hármas könyvbemutató

“Ha azt kérdem magamban, amit érettségi előtt kérdünk tizennyolc éves diákjainktól: mit köszönhetnek az iskolának?
mit köszönhetek a Kollégiumnak?
ma is csak azt felelhetem, amit kezdettől fogva: mindent!”
Gyergyai Albert

Egyesületünk kiadásában hét évtizednyi várakozás után napvilágot lát az Eötvös Collegium félszázados fennállása alkalmából összeállított emlékkönyv, amelynek eredeti bemutatóját – hiszen 1945-ben erre nem volt mód – Keresztury Dezső igazgató 1947. október 26-ra tervezte. Az egykori emlékkönyv fennmaradt kéziratai mellett az Arató György és Pál Zoltán szerkesztésében megjelenő kötet 634 oldalon közöl további történeti, művészettörténeti és irodalmi vonatkozású írásokat, tanulmányokat. Helyet kapott benne az egyesület megalakulása óta rendezett konferenciák és kerekasztal-beszélgetések collegiumtörténeti vonatkozású írott anyaga is.

Kősziklára épített ház — Tanulmányok a 120 éves Eötvös Collegium tiszteletére. Szerk.: ifj. Arató György – Pál Zoltán. Budapest, Mika Sándor Egyesület, 2016. (Acta Historica Societatis de Alexandro Mika Nominatae Series I. Nr. 7.) 634 p. kötetet napra pontosan hetven év múltán, 2017. október 26-án mutatja be Lator László Kossuth-díjas költő és Szörényi László irodalomtörténész.

Ugyanitt sor kerül két további, kollégiumi vonatkozású kiadvány bemutatójára is. Mohai V. Lajos: A drága váza. Válogatott esszék, tanulmányok című művét Szörényi László méltatja,  a Muratáj folyóirat 2016. évi 1–2. (összevont), a 60 éves Bence Lajosnak dedikált lapszámát pedig Péntek Imre ismerteti.

Az ünnepi ülést Dr. habil. Borsodi Csaba bölcsészdékán, az ELTE Történeti Intézetének vezetője megnyitóját követően Dr. Hóvári János, az Eötvös Kollégium Baráti Körének elnöke vezeti.

A hármas könyvbemutatóra szeretettel várunk minden érdeklődőt
2017. október 26-án csütörtökön este 6 órára
az ELTE BTK Szekfű Gyula Könyvtárába

(1088 Múzeum krt. 6–8. I. emelet)!

 

Mika Sándor Egyesület
Eötvös Collegium Baráti Köre

 

A hír megtalálható az Eötvös Collegium Baráti Körének honlapján, valamint a Mika Sándor Egyesület Facebook-oldalán.

 

Meghívó:

 

meghivo_BaratiKor-Mika_kotetbemutato_2017.X.26_net

 

 

Hóvári János, a Baráti Kör elnökének előszava a Kősziklára épített ház c. kötetből:

 

Kosziklara-epitett-haz_separatum_eloszo

Eötvös Károly Emléktúra II. (2017)

Két év után egyesületünk visszatért az első tematikus tanulmányút, a 2015-ös Eötvös Károly Emléktúra tágan vett helyszínére. A július 28. és július 30. közötti kirándulás során meglátogattuk Nagy László író, költő, műfordító szülőházát, a ma Emlékházként működő felsőiszkázi parasztportát, ahol megidéztük a Zöld Angyal című versen keresztül Nagy László és a helyszín kapcsolatát. Esténket az Iszkáz környékét meghatározó Somló-hegyen töltöttük Burucs György és felesége vendégszeretetét élvezve, majd szombaton bejártuk a hegyet: az 1931-ben épült Szent István kilátót, valamint a XIV. századi eredetű várat, amely a török időkben a balatoni végvárak egyik legerősebbjeként védte a Dunántúlt délről.
 
A szombati napot egy rövid gyenesdiási kitérőt követően Kapolcson, a Művészetek Völgyében egy Amadinda-koncerttel folytattuk, és végül az elnöki rezidencián, Veszprémben zártuk. A vasárnapra való tekintettel Veszprémben evangélikus istentiszteletet hallgattunk, és az Isó családdal közös ebéd után indultunk el Csesznekre, az egykori Esterházy-birtokra. A kirándulást a rédei kastély történetének fölidézésével zártuk.

Első elismerésünk: a Teleki Pál Érdemérem

2017. június 9-én Máriaremetén alig négyéves egyesületünk megkapta első kitüntetését, a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) által létrehozott Teleki Pál Érdemérmet. A díjat, amelyet 2006-ban a „szellemi honvédelem” elismerése céljából alapítottak meg, minden évben a Teleki nevével összefonódó trianoni gyásznap évfordulóján adják át, ezzel is utalva arra, hogy a magyarság szolgálata átível a jelenlegi országhatárokon.

A díjazottakat méltató Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke és egyben a BGA Kuratóriumának elnöke egyesületünkről szólva elmondta: Mika Sándor neve bár kevéssé ismert, személye egyet jelent az ideális tanár képével. Fiatalokat összefogó mester, célja a tudomány nemzeti elkötelezettségű művelése, és az utánpótlás nevelése volt, amely a most kitüntetett egyesület munkájában és létében is fölismerhető – mondta. A munkánkat illetően úgy fogalmazott: a Mika Sándor Egyesületben tehetséges fiatalok fogtak össze nemzeti elkötelezettségből. Számos törekvő ifjú közösség van az országban, és szeretnék, ha még több ilyen, a Mikához hasonlóan kiemelkedő lenne, az érdemérem adományozása ezért számukra is példát és biztatást jelent.

A díjat elnökünk, Isó Gergely vette át. A BGA felkérésére köszöntőt mondó korábbi elnök, Arató György kiemelte: a Teleki Pál Érdemérem a Bethlen Gábor Alapítvány becsületrendje. Elkötelező erejű, hogy miután az utóbbi években a magyar szellem olyan templomaiban emlékeztünk Trianonra, mint az Eötvös Collegium és a Magyar Írószövetség, idén szentségi értelemben vett kegyhelyen, a magyarság nemzeti eszményeivel összeforrt Szűz Mária-kultusz budapesti bazilikájában gyűltünk össze, ahol hetven esztendővel ezelőtt, az ateista és magyargyűlölő szovjet diktatúra árnyékában Mindszenty hercegprímás 100 ezer férfi élén megismételte Szent István országfölajánlását.

A díjátadónak Esterházy László esperes plébános jóvoltából a máriaremetei Kisboldogasszony-bazilika és kegyhely adott otthont, ahol néhány héttel korábban egyesületünk részvételével a BGA fölavatta Rieger Tibor két alkotását: a csallóközi Királyfiakarcsára tervezett Magyarok Nagyasszonya szobrot, valamint Mindszenty József bíboros egész alakos szobrát. (Az erről szóló beszámoló itt olvasható.)

A jelenlévő művész szintén köszöntötte a díjazottakat és egybegyűlteket a kegyhely plébánosa, Esterházy László is köszöntötte. Egyesületünk mellett az idei díjazottak között volt Horváth Béla, a Kölcsey Kör alapítója, egykori országgyűlési képviselő; Molnár Pál közíró, a Vasárnapi Újság egykori főszerkesztője és a Balassi kultusz éltetője, a Rákóczi Szövetség, a felvidéki magyarok hazai érdekképviselője és támogató szervezete; a müncheni Széchenyi Kör, a külhoni magyarok 40 éve működő egyesülete és közéleti fóruma; valamint a Török Máté vezetésével működő Misztrál Együttes, amely kulturális és közéleti szerepvállalása és nemzetszolgálata mellett a díjátadóhoz is hozzájárult egy csokor megzenésített verssel.

Kettős szoboravatás a máriaremetei kegytemplomban

Május 13-án, a fatimai jelenés századik évfordulóján, népes zarándokcsoport előtt mutatta be két alkotását Rieger Tibor szobrászművész a máriaremetei kegytemplomban. A kezdeményezés, amelynek felkarolója a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) volt, elsősorban a csallóközi Királyfiakarcsán idén Szent István augusztus 20-i ünnepe alkalmából állítandó Magyarok Nagyasszonya bronzszobor elkészülését tűzte ki célul. A szobrot csallóközi felállításáig a kegytemplom szentélyében helyezték el, Rieger Tibor másik alkotása, a Mindszenty József hercegprímást ábrázoló, készülő szobor gipsz változata pedig a templom jobb első mellékoltáránál kapott helyet.
Az eseményhez kapcsolódó ünnepi szentmisét Esterházy László pápai káplán, protonotárius kanonok, a kegytemplom plébánosa celebrálta, a résztvevők között jelen voltak felvidéki magyar kulturális szervezetek és egyesületünk több tagja is.
A szobrokat minden érdeklődő megtekintheti a templom nyitvatartási idejében május 14. és augusztus 16. között.