Első elismerésünk: a Teleki Pál Érdemérem

2017. június 9-én Máriaremetén alig négyéves egyesületünk megkapta első kitüntetését, a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) által létrehozott Teleki Pál Érdemérmet. A díjat, amelyet 2006-ban a „szellemi honvédelem” elismerése céljából alapítottak meg, minden évben a Teleki nevével összefonódó trianoni gyásznap évfordulóján adják át, ezzel is utalva arra, hogy a magyarság szolgálata átível a jelenlegi országhatárokon.

A díjazottakat méltató Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke és egyben a BGA Kuratóriumának elnöke egyesületünkről szólva elmondta: Mika Sándor neve bár kevéssé ismert, személye egyet jelent az ideális tanár képével. Fiatalokat összefogó mester, célja a tudomány nemzeti elkötelezettségű művelése, és az utánpótlás nevelése volt, amely a most kitüntetett egyesület munkájában és létében is fölismerhető – mondta. A munkánkat illetően úgy fogalmazott: a Mika Sándor Egyesületben tehetséges fiatalok fogtak össze nemzeti elkötelezettségből. Számos törekvő ifjú közösség van az országban, és szeretnék, ha még több ilyen, a Mikához hasonlóan kiemelkedő lenne, az érdemérem adományozása ezért számukra is példát és biztatást jelent.

A díjat elnökünk, Isó Gergely vette át. A BGA felkérésére köszöntőt mondó korábbi elnök, Arató György kiemelte: a Teleki Pál Érdemérem a Bethlen Gábor Alapítvány becsületrendje. Elkötelező erejű, hogy miután az utóbbi években a magyar szellem olyan templomaiban emlékeztünk Trianonra, mint az Eötvös Collegium és a Magyar Írószövetség, idén szentségi értelemben vett kegyhelyen, a magyarság nemzeti eszményeivel összeforrt Szűz Mária-kultusz budapesti bazilikájában gyűltünk össze, ahol hetven esztendővel ezelőtt, az ateista és magyargyűlölő szovjet diktatúra árnyékában Mindszenty hercegprímás 100 ezer férfi élén megismételte Szent István országfölajánlását.

A díjátadónak Esterházy László esperes plébános jóvoltából a máriaremetei Kisboldogasszony-bazilika és kegyhely adott otthont, ahol néhány héttel korábban egyesületünk részvételével a BGA fölavatta Rieger Tibor két alkotását: a csallóközi Királyfiakarcsára tervezett Magyarok Nagyasszonya szobrot, valamint Mindszenty József bíboros egész alakos szobrát. (Az erről szóló beszámoló itt olvasható.)

A jelenlévő művész szintén köszöntötte a díjazottakat és egybegyűlteket a kegyhely plébánosa, Esterházy László is köszöntötte. Egyesületünk mellett az idei díjazottak között volt Horváth Béla, a Kölcsey Kör alapítója, egykori országgyűlési képviselő; Molnár Pál közíró, a Vasárnapi Újság egykori főszerkesztője és a Balassi kultusz éltetője, a Rákóczi Szövetség, a felvidéki magyarok hazai érdekképviselője és támogató szervezete; a müncheni Széchenyi Kör, a külhoni magyarok 40 éve működő egyesülete és közéleti fóruma; valamint a Török Máté vezetésével működő Misztrál Együttes, amely kulturális és közéleti szerepvállalása és nemzetszolgálata mellett a díjátadóhoz is hozzájárult egy csokor megzenésített verssel.

Kettős szoboravatás a máriaremetei kegytemplomban

Május 13-án, a fatimai jelenés századik évfordulóján, népes zarándokcsoport előtt mutatta be két alkotását Rieger Tibor szobrászművész a máriaremetei kegytemplomban. A kezdeményezés, amelynek felkarolója a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) volt, elsősorban a csallóközi Királyfiakarcsán idén Szent István augusztus 20-i ünnepe alkalmából állítandó Magyarok Nagyasszonya bronzszobor elkészülését tűzte ki célul. A szobrot csallóközi felállításáig a kegytemplom szentélyében helyezték el, Rieger Tibor másik alkotása, a Mindszenty József hercegprímást ábrázoló, készülő szobor gipsz változata pedig a templom jobb első mellékoltáránál kapott helyet.
Az eseményhez kapcsolódó ünnepi szentmisét Esterházy László pápai káplán, protonotárius kanonok, a kegytemplom plébánosa celebrálta, a résztvevők között jelen voltak felvidéki magyar kulturális szervezetek és egyesületünk több tagja is.
A szobrokat minden érdeklődő megtekintheti a templom nyitvatartási idejében május 14. és augusztus 16. között.

A reformáció útjai

A Szekfű Gyula Szabadegyetem műhelykonferenciája

(Budapest, 2017. máju s 11.)

2017. május 11-én került sor a Szekfű Gyula Szabadegyetem első műhelykonferenciájára az ELTE BTK Múzeum körúti Szekfű Gyula Történeti Könyvtárában. A tanácskozás az európai szellemi élet egyik legfontosabb eseményére, az idén 500 évesként ünnepelt reformációra fókuszált a téma és a korszak jeles kutatóinak részvételével. Borsodi Csaba intézetigazgató, dékánhelyettes megnyitója után a népes közönség egyaránt hallhatott elemzéseket a későközépkori egyháztörténetről, a reformátorok által használt nyelvezetről, valamint a XVI–XVII. századi magyar irodalomban és eszmetörténetben feltűnt toposzokról. A sok esetben interdiszciplináris megközelítésű előadások igyekeztek árnyalni a reformációról kialakult képet, rámutatva arra, hogy a kereszténység jelentős megújulását hozó folyamatnak milyen fontos hatása volt az európai népek történelmére.

A szabadegyetem célkitűzéseinek megfelelően nemcsak a koraújkori történelemmel foglalkozó szakembereket, hanem a szélesebb közönséget is sikerült megszólítania a szervezőknek. Az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói és hallgatói mellett budapesti és vidéki pedagógusok is megtiszteltek minket jelenlétükkel, de a Bethlen Gábor Alapítvány és a Magyar Írószövetség tagjai is ott ültek a közönség soraiban. A legfrissebb kutatási eredményeiket is bemutató szakértők igyekeztek válaszolni a közönség által feltett kérdésekre, illetve egymással is termékeny vitába bocsátkoztak. A rendezvényt ezúttal is tartalmas, kötetlen beszélgetés zárta.

Az esemény képgalériája ide kattintva megtekinthető a Facebookon.

Az eseményről készült sajtóhírek:

Magyar Hírlap

A reformáció útjai – Szekfű Gyula Szabadegyetem műhelykonferencia

A reformáció útjai című műhelykonferencia az egyetemi képzésben hiánypótló módon, egy helyen és egy napon kívánja bemutatni mindazokat a tudományos modelleket, amelyekkel az egyházi és hitbeli reform XVI–XVII. századi lehetőségeit és stratégiáit a kutatás leképezte. Széttartó és nem egy ponton egymásnak feleselő elképzelések hangzanak el annak érdekében, hogy ezáltal láthatóvá váljék: a reformáció az európai történelem egyik szellemi csúcspontjaként éppolyan színes és sokféle volt a maga történeti jellegében, amilyen a korabeli Európa szellemi és társadalmi világa. Szeretettel várunk minden érdeklődőt, különösen az egyetemistákat és a középiskolai tanárokat!

Helyszín: ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtár

Időpont: 2017. május 11.

A meghívó és a részletes program alább megtekinthető, valamint ide kattintva letölthető.

Tekintse meg az eseményt a facebookon ide kattintva.

A-reformacio-utjai_SzekfuGySzabadegyetem_2017.V.11_meghivo_jav

Etnikai térképek Trianon árnyékában

Az etnikai térképezés múltja, jelene és jövője

Felhívás

A Mika Sándor Egyesület Jelenkori Munkacsoportja az ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékével együttműködve sok szeretettel hív minden érdeklődőt a 2017. április 20–21-én megrendezendő Etnikai térképek Trianon árnyékában – Az etnikai térképezés múltja, jelene és jövője elnevezésű térképtörténeti műhelyébe. A kétnapos workshopra az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának Könyvtárában kerül sor, emellett meglátogatjuk a HIM Hadtörténeti Térképtárat is, amely a Kárpát-medence leggazdagabb, közel félmillió térképészeti dokumentumot őrző térképészeti közgyűjteménye.

A közelgő trianoni centenárium apropóján előtérbe került kutatások magukkal hozták a különböző nemzeti térképészeti vállalkozások iránti érdeklődés megélénkülését is.

A szeminárium egyedülálló lehetőséget kínál alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók, doktoranduszok, valamint fiatal kutatók számára hazánk egyik legösszetettebb történeti eseményének számító Trianoni-kérdéskör földrajzi-térképészeti aspektusainak legújabb megközelítések mentén, eredeti térképek segítségével történő tanulmányozására, bepillantást nyújtva az etnikai térképészet módszereibe, korábbi és mai törekvéseibe, valamint a téma térképtári- és levéltári kutatási lehetőségeibe is. A műhelymunka mellett a résztvevők előadásokat hallgathatnak a téma elismert szakembereitől, továbbá térképtári látogatáson vehetnek részt.

A program fővédnöke Klinghammer István akadémikus, professor emeritus (ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék). A workshop munkanyelve magyar, a műhelymunkában 15 fő vehet részt. Az eseményre Budapesten kerül sor, de szívesen látunk kollégákat a vidéki, illetve határon túli egyetemekről is. A részvétel ingyenes, a vidéki hallgatóknak a szervező Mika Sándor Egyesület szükség esetén szállást és útiköltség-hozzájárulást biztosít. A neves szakemberek részvételével zajló kiscsoportos szeminárium teljesítéséről oklevelet adunk, amely önéletrajzi tételként felhasználható

A részletes programhoz látogasson el a honlapunk vonatkozó menüpontjára, illetve tekintse meg a workshop facebook-eseményét.

Ha a program felkeltette az érdeklődését, kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési űrlapot töltse ki és küldje vissza a mikaegylet@gmail.com címre legkésőbb 2017. április 3-áig.

Budapest, 2017. március 13.

Segyevy Dániel Zoltán

főszervező

(tovább…)

Kodály Zoltánra emlékeztünk

Az Eötvös Collegium Baráti Köre 2017. március 5-én megemlékezést tartott Kodály Zoltán sírjánál, a nagy Eötvös-collegista halálának 50. évfordulója alkalmából. A megemlékezés keretein belül a Mika Sándor Egyesület is elhelyezte koszorúját a síron  .

A helytállás üzenete

2017. február 9-én nagy sikerrel lezajlott az ateista keleti despotizmus elleni helytállást taglaló, egyesületünk által szervezett nemzetközi emlékkonferencia . A Petőfi Irodalmi Múzeum mindkét dísztermét zsúfolásig megtöltő, közel kétszáz résztvevő előtt házigazdánk, Prőhle Gergely főigazgató és fővédnökeink: Veres András, Szabó István, valamint Gáncs Péter nevében Lackner Pál püspök urak kiemelték a múlttal való szembenézés bátorságát és a helytállás identitásformáló erejét. A közel kéttucat intézmény tudományos kutatói által kínált összkép az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb hozzájárulása volt az 1944 és 1956 közti hosszú évtized egyháztörténetéhez. A konferencia szekcióit Varga Lajos katolikus püspök, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ elnöke, Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspöke, dr. Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának főgondnoka és Dr. Fodor György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem prorektora vezette. Előadóink részletes listáját ld. itt . A kávé- és ebédszünetekben a közönség egyházi könyvkiadók termését szemlézhette a Károlyi-palota üvegtetős aulája alatt. Az est végén a palota Lotz-termében a Károlyi-étterem és egyesületünk által előkészített fogadáson koccintottunk előadóinkkal és lelkes közönségükkel a nap sikerére Varga Lajos püspök úr ünnepélyes asztali áldása után.

Az esemény képgalériája megtekinthető a Facebook oldalunkon.

​Sajtóhírek​ a konferenciáról (a teljesség igénye nélkül):

Evangélikus.hu

Híradó.hu

Magyar Hírlap

Magyar Kurír

Nemzeti Emlékezet Bizottsága

Református.hu

Az M1 Kereszt-Tények c. műsorának február 12-i adása.

Balogh Margit, a MTA BTK tudományos tanácsadója interjúja a Magyar Hírlapban

Folytatni kell az egyházak diktatúrák alatti mozgásterének vizsgálatát, feltárni az egyéni hősöket, akik példaként állhatnak a jövő nemzedékek előtt — mondta Balogh Margit, a MTA BTK főigazgató-helyettese, Mindszenyt József bíboros, hercegprímás monográfusa a Magyar Hírlapnak adott interjújában a Keresztény mártírium emlékkonferencián tartandó plenáris előadása kapcsán. A tanárnő egyesületünkről elmondta: “A Mika Sándor Egyesülettel 2015-ben hozott össze a sors, a Mindszenty Józsefről írt monográfiám keltette fel a szervezők érdeklődését és kértek fel egy könyvbemutatóra a bécsi Pázmáneumba. Felkészült, kíváncsi, lelkes és minden jóra nyitott társaságnak ismertem meg a fiatalokat. Közülük nem egy ígéretes kutatópalánta.”

Az interjú ide kattintva olvasható.

Forrás: magyarkurir.hu