A közös szabadságért: a magyar-lengyel barátság ünnepe

20181018_193121

Október 23. alkalmából az Eötvös Kollégium Baráti Köre, a Mika Sándor Egyesület és a Wacław Felczak Alapítvány közösen emlékezett a két nép barátságára és a történelemben összefonódó magyar és lengyel szabadságküzdelmekre.

A megemlékezésen beszédet mondott Sz. Kovács Dóra történész, doktoranda, egyesületünk alapító tagja és választmányi elnöke.

Beszámoló elérhető az Eötvös Kollégium Baráti Körének honlapján:
http://www.ecbaratikor.hu/a-magyar-lengyel-baratsag-unnepe/

Galéria: http://www.ecbaratikor.hu/fenykepalbum-a-magyar-lengyel-baratsag-unnepe/

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Képek: Bojtos Anita, Pál Zoltán, Simonkay Márton

Meghívó magyar-lengyel rendezvényünkre

A nemzeti és egyéni szabadság védelme a magyar és lengyel nemzet közös ügye évszázadok óta. Ez olyan profilt ad Közép-Európának, amely az európaiság védjegye, példa és üzenet minden hatalomnak ma is. A lengyeleket és magyarokat – különösen az utóbbi két évszázadban – a történelem mindig közös harctéren találta a szabadság védelmében.

Október 23., a magyar nemzeti ünnep szimbolikusan köti össze a birodalmi despotizmussal szemben fellépő magyar és lengyel szabadsághősöket. Az 1956-os forradalom évfordulója egybeesik Wacław Felczak halálának 25. évfordulójával, a birodalmi befolyás elleni harc és a szabadságküzdelem egyúttal lehetőséget ad fölidézni az 1848–49-es forradalom és szabadságharc lengyel hősének, Mieczysław Woroniecki hercegnek, a magyar ifjúság idoljának alakját is, akit 1849. október 20-án végeztek ki a Habsburg önkény hóhérai a pesti Újépület udvarán. Woroniecki emlékét a második világháborúig Magyarországon a pesti bölcsész ifjak tartották fenn, akik az 1956. október 23-i tömegtüntetés kezdeményezői is lettek. A kommunizmus évtizedei alatt a közös szabadsághős kultusza az Eötvös Collegiumban tovább élt. A pesti egyetemisták által 1877-ben emelt síremléke a Nemzeti Sírkert egyik legnagyobb emlékműve volt Kossuth mauzóleumának megépítéséig.

A magyar és lengyel értelmiség közti összetartásnak a diktatúrák idején így természetes közege volt az Eötvös Kollégium és Baráti Köre. Erre emlékezünk ünnepségünkön, amelyre a magyar szabadság és az Eötvös Collegium minden barátját sok szeretettel várjuk!

 

Eötvös Kollégium Baráti Köre

Mika Sándor Egyesület

Wacław Felczak Alapítvány

A meghívó ide kattintva letölthető.

Bécs magyar vonatkozású szakrális kincsei

Beszámoló a „Magyarország Bécsben” című kötet bécsi bemutatójáról

Csermelyi József

Szépszámú érdeklődő részvételével rendezték meg szeptember 26-án este a bécsi Collegium Pazmanianumban a helyi magyar vonatkozásokat bemutató „művelődéstörténeti útikönyv” bemutatóját. Az eseményre az Ars Sacra fesztivál keretében került sor, a hagyományosan egy hétig tartó rendezvénysorozat meghosszabbításaként, amint arra Varga János rektor úr a köszöntőjében ki is tért. A rektor úr szavai szerint az „Ars Sacra” azokat a „segédeszközöket” jelenti, amelyekre szüksége van az embereknek a szép, a jó és az igaz meglátásához, és a bemutatandó kötet is e kívánalmaknak próbál eleget tenni.

Ujváry Gábor szerző beszélt a könyvkiadás előzményeiről. A terv az 1990-es évek közepén született meg az ő és Fazekas István – akkor frissen kinevezett bécsi levéltári delegátus – fejében, szükségét látván annak, hogy elkészítsék Juhász László máig népszerű Bécs magyar emlékei című könyvecskéjének kibővített, és pontosabb információkkal ellátott utódát. Sajnálatos módon az első komoly lehetőség a 2000-es évek elején a kiadó által szabott szűkös határidők miatt nem valósult meg, később azonban Ujváry Gábor a „Wiener Impressionen” című sorozatba írt egy rövid könyvet a témában, amelyet Páll Csilla külföldön élő magyar származású művészettörténész felfedezett, és Vertel Beatrix többszörös díjnyertes grafikusművésszel együtt azon kezdtek el dolgozni, hogy megszülessen ennek bővített változata, egyben Juhász László könyvének méltó utódja. Még így is hosszú időt vett igénybe a munka. Az első változat ugyanis 2012-ben íródott, majd ezt követően vagy hat-hét nagyobb átdolgozásra került sor, mire megjelenhetett. Ujváry meg is jegyezte, hogy összes publikációja között ebbe kellett a legtöbb munkát fektetnie.

Ezután a kötet lektorát, Fazekas Istvánt kérdezték arról, hogyan folyt a munka, és mit jelentett ez egy levéltáros számára. Fazekas a válaszában elmondta, hogy Püspöki Apor fotói lenyűgözték, ám ő elsősorban a szöveggel foglalkozott. Saját munkájával kapcsolatban megjegyezte, hogy folyamatosan újabb szövegváltozatokat kellett átnéznie, hiszen a szerkesztők által elvégzett bármilyen grafikai változtatás kihatással lehetett a szöveg nagy részének struktúrájára.

A kötet szerkesztője, a művész családból származó Vertel Beatrix a lényeglátás és az értékátadás szerepét emelte ki a készítők részéről, egyben köszönetet mondott Varga János rektornak a kötet elkészítése során nyújtott segítségéért és javaslataiért. Ezután a helyszíni fotók készítője, Püspöki Apor beszélt munkájáról, kiemelvén azt, hogy amatőr fotósként tágabb határok között tudott mozogni a képek készítése során, mint a profi fotósok, akiket számos esetben megkötnek szakmájuk bevett módszerei. Ő inkább egy turista helyébe próbálta képzelni magát, aki rácsodálkozik a városra. A rektor úr ehhez még hozzátette, hogy az igazi turistáktól eltérően Püspöki akár egy teljes napot is képes volt rászánni egy fotó elkészítésére.

Ezt követően Páll Csilla beszélt arról, hogyan támadt fel benne Bécsbe költözvén a vágy, hogy megismerhesse a császárváros magyar emlékeit, és miként vezetett ez el oda, hogy az általa vágyott ideális könyv most kiadásra kerülhetett. Ennek során ő vállalta magára a múzeumok átkutatását és a szükséges közlési engedélyek megszerzését. Fontosnak tartotta „látva láttatni” a magyar emlékeket, a tárgyakat, képeket, motívumokat egy keretbe helyezni háttértörténetükkel, hogy az olvasó tájékozottabb legyen.

Páll Csilla a fentieken túl – az esemény címének megfelelően – a könyvben található szakrális emlékekről tartott rövid, információkban gazdag előadást. Az érdeklődők így megismerhették a máriapócsi könnyező Madonna történetét, a Votivkirche születését és a Mária Teréziához kapcsolódó magyar emlékek egy részét. Szó esett a Bécsben nyomtatott, Káldi-féle első magyar katolikus bibliafordításról, a Pázmáneumról, a számos magyar püspököt képző Augustineumról – más néven Frintaneumról –, Bécs egyetlen eredeti reneszánsz kapujáról, illetve bemutatásra került néhány olyan, egészen friss felfedezés, amely ebbe a kötetbe sajnos már nem kerülhetett bele.

A bemutatót követően lehetőség nyílt a kötet megvásárlására és dedikáltatására. Maga a kötet valóban szép kivitelezésű, a szöveges tartalom és a sok-sok kép szép egységet alkot, hagyományos útikönyvként való használata azonban kissé nehézkes, ugyanis túllépi az egyszerű zsebkönyv méretet. Az eseményt a refektóriumban megtartott fogadás zárta.

A kötet adatai:
Ujváry Gábor, Vertel Beatrix, Páll Csilla, Püspöki Apor: „Magyarország Bécsben” – művelődéstörténeti útikönyv. Budapest, Árgyélus Kiadó, 2018.

  • méret: 15,6 x 28 cm
  • terjedelem: 264 oldal
  • nyelv: magyar, német helyszínnevekkel
  • kivitel: puhafedelű, cérnafűzött
  • ár: 7800 Ft (forrás: A kiadó honlapja)

Helytállás vagy kompromisszum?

Az evangélikus és református egyház stratégiái a szocializmusban

Szekfű Gyula Szabadegyetem IX.

Milyen lehetőségei voltak az egyháznak az egyházellenes szocialista diktatúrában való boldogulásra? Milyen utakat jártak be az egyház egyes vezetői? Melyik áll meg a keresztény erkölcs, vagy akár az általános emberi minőség mérlegén?

Helmut David Baer texasi teológiaprofesszornak idén tavasszal jelent meg Kompromisszum vagy kollaboráció? A magyar evangélikus egyház stratégiái a kommunista berendezkedés idején című, hiánypótló munkája. Mindezidáig ez a mű mutatja be, és elemzi legátfogóbban a Magyarországi Evangélikus Egyház szocializmus kori történetét.

Következő szabadegyetemi estünkön a kötetben fölvetett fenti kérdéseket járjuk körbe a szerző és felkért szakértők a segítségével.

 

A beszélgetés során – evangélikus vonatkozások mellett – református egyházi párhuzamokat keresünk, és betekintünk a pártállami koncepció kulisszái mögé is.

Időpont: 2018. október 15. (hétfő) 17:30

Helyszín: Evangélikus Hittudományi Egyetem kápolnája (1141 Bp., Rózsavölgyi köz 3.)

Rendezvényünk meghívóját innen töltheti le.

További részletekért kérjük keresse föl a rendezvény Facebook-eseményét.

A kötet a Kairosz Kiadó jóvoltából a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.

Rendezvényünk az idén 40 éve elhunyt Ordass Lajos evangélikus püspök állhatatos hitvallói helytállása előtt kíván tisztelegni.

A Szekfű Gyula Szabadegyetem című programsorozatunk célja, hogy a közbeszéd számára is érthető módon foglalkozzon hazai történelmi problémákkal, és rámutasson történelmi önképünk meghatározó, olykor ellentmondásosan értelmezett szimbólumaira.

 

Szárszó szelleme

DSC_1621

A Mika Sándor Egyesület és az Eötvös Collegium Baráti Köre augusztus 25-én megkoszorúzta az 1943-as balatonszárszói konferencia emlékművét.

Németh László nagy hatású beszédének 75. évfordulója alkalmából ünnepi beszédet mondott Tevelÿ Arató György, egyesületünk korábbi elnöke, valamint Papp Endre író, irodalomkritikus, a Hitel folyóirat főszerkesztője.

A megemlékezésen jelen voltak a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Bethlen Gábor Alapítvány, a Hitel folyóirat, az Eötvös Collegium Baráti Köre, a balatonszárszói önkormányzat és a balatonszárszói református egyházközség képviselői is.

Képgaléria a Facebook-oldalunkon található: https://www.facebook.com/pg/mikaegylet/photos/?tab=album&album_id=1904113679650148

Az eseményről tudósítás jelent meg a Magyar Hírlap augusztus 27-i, hétfői számában is: http://magyarhirlap.hu/cikk/126794/Szarszo_a_szellem_Magyarorszaga

 

Athleta Patriae – Szent László király emlékezete

Szabadegyetemünk nyolcadik nyilvános ülésszaka 2018. május 15-én, kedden este 6-kor lesz, a  Hitel folyóirattal közös szervezésben.

A magyar múlt legnépszerűbb alakja Európa-szerte valaha Szent László lovagkirály volt, aki egyedülállóan egyesítette személyében és eszményében a nemzeti vonásokat a szakrális jelleggel. A nemrég lezárult Szent László-emlékév során az egyházak, a magyar állam és a civil szféra példás összefogásával sikerült identitásformáló erővel felújítani legismertebb szentünk emlékezetét a Kárpát-medence és Közép-Európa számára is.
.
Az emlékév különleges  nemzetpolitikai, tudományos és művészeti eredményei közül a legjelentősebbeknek szeretnénk  publicitást teremteni a magyar múlt iránt érdeklődő és a mai európai identitás számára utakat kereső értelmiség körében, a széleskörű Kárpát-medencei és közép-európai reprezentáció után ezúttal az ország szívében, Budapesten. A beszélgetés után egy estére láthatóvá válik a világhírű Szent László-falképciklust bemutató, egész Európát megjárt fényképes tablókiállítás.
*

 

MEGHÍVÓ

 *

PLAKÁT

 

*

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az eseményről készült képek galériája megtekinthető a facebook-oldalunkon, ide kattintva.

Kovács István recenziója a Kősziklára épített ház című könyvünkről

A Magyar Napló februári száma közli (60-61. p.) Kovács István költő, író, polonista, a Magyar Művészeti Akadémia és a Lengyel Tudományos Akadémia tagja ajánló sorait legújabb kiadványunkról.

Idézet a recenzióból: “Hogy mi volt a nemzedékek képzeletét szervező, a minőségi tanárképzéssel az ország szellemi arculatának megváltoztatását célul tűző Eötvös József Collegium igazi története, azt az alapításának 120. évfordulójára kiadott, Kősziklára épített ház című könyv írásaiból tudtam meg behatóan. Ahogyan azt is, hogy a kötetet megjelentető egyesület névadója, a kivételes tanáregyéniség, Mika Sándor neve milyen történészi teljesítmény, tehetséggondozás és pártfogás hívószava.”

A Magyar Napló kapható az újságárusoknál és kedvezményesen a Magyar Napló Könyvesboltban.

A képen Kovács István salföldi kúriája tornácán. Fotó: Bojtos Anita.

A recenzió ide kattintva letölthető. Köszönet a Magyar Naplónak a tördelt szöveg átengedéséért!

Valóságismeret és társadalomtudományok a szocializmusban

A Szekfű Gyula Szabadegyetem kerekasztala

Szeretettel hívunk mindenkit szabadegyetemünk következő alkalmára, ezúttal a társadalomtudományok és a szocialista államok sajátos kapcsolatáról, az egyes szocialista államok tudományirányítási gyakorlatáról beszélgetünk a téma neves szakértőivel.

Résztvevők:
 Stefano Bottoni tudomyános főmunkatárs, MTA BTK Történettudományi Intézet
Kalmár Melinda egyetemi kutató, Szegedi Tudományegyetem
Szabari Veronika egyetemi docens, ELTE TáTK
A beszélgetést Pál Zoltán doktorandusz vezeti.

A társadalomtudományok a kommunista diktatúrákban sajátosan fejlődtek. Az 1953 utáni enyhülés során lehetőség nyílt arra, hogy a tudományok kiléphessenek a rendszerlegitimáló szerepkör kalodájából, de természetesen továbbra sem volt szó a szabad kutatás lehetőségéről. A szocialista rezsimek 1989. évi összeomlásáig a kutatókat valamilyen mértékben folyamatosan korlátozták a kommunista állampártok. Az egyes államok tudománypolitikája között mégis lényeges különbségeket figyelhetünk meg. A magyar szakirodalom eddig alig vizsgálta nemzetközi összehasonlításban a „létező szocializmusok” problémáit elemző tudományokat.

Milyen hasonlóságok és milyen különbségek figyelhetők meg az egyes országok tudományirányítási gyakorlatai között? Volt-e igény az uralmi rendben a kutatók eredményei iránt? Hogyan vettek részt a társadalomtudósok a rendszerváltás előkészítésében? — A kerekasztal-beszélgetés során vendégeinkkel ezekre a kérdésekre keressük majd a választ.

Esemény a facebookon: ide kattintva.

Interjúk az Eötvös Collegiumról

A közmédia két csatornáján nemrég kérdezték Arató György kollégánkat legújabb kötetünkről, a Kősziklára épített házról és az Eötvös Collegiumban rejlő “nemzeti aranytartalékról”. A Kossuth Rádió október 31-i, 180 perc című műsorában Veres Emese Gyöngyvér riportja a könyvbemutatóról ezen a linken  hallgatható meg (két “mutatóujjnyira” a műsoridőt jelző sáv végétől):

https://www.mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/…

Az M5 csatorna szombat délelőtti kulturális magazinjában, a Hétvégi Belépőben adott interjú a 43. perctől kezdődik:

https://www.mediaklikk.hu/…/hetvegi-belepo-2017-11-11-i-ad…/#

 

Collegiumi ünnep október 26-án a bölcsészkaron

DSC_1046DSC_1259

70 évvel Keresztury Dezső 1947. október 26-ára tervezett collegiumi jubileumi ünnepsége után, amelyen a Szabadon szolgál a szellem jelmondatot hordozó Eötvös collegiumi plakett és emlékkönyv debütált volna, az ELTE történeti könyvtárában több mint félszáz barátunk és tagtársunk gyűlt össze három collegiumi vonatkozású kiadvány bemutatójára. Házigazdánk, Borsodi Csaba bölcsészdékán, számos Eötvös-collegiumi elismerés tulajdonosaként, meleg szívvel köszöntötte Borhy László rektor nevében is a Baráti Kört. Hóvári János elnök külön köszöntötte Mika Sándor jelenlévő leszármazottait Svájcból és Budapestről, majd röviden szólt mindhárom könyvről: a Mika Sándor Egyesület által kiadott történeti tanulmánykötetről, Mohai V. Lajos A drága váza című irodalomtörténeti tanulmánykötetéről és a 60 éves Bence Lajos tiszteletére megjelent Muratáj-lapszámról. A két tanulmánykötetet Szörényi László, a folyóiratot Péntek Imre méltatta. A dedikálások után a Mika Sándor Egyesülettel közösen adott büféfogadás mellett késő estig tartott a jó hangulatú beszélgetés múltról és jövőről.

DSC_1186

Balról jobbra: Mohai V. Lajos, Szörényi László, Bence Lajos, Péntek Imre és Hóvári János

DSC_1152

A Kősziklára épített ház c. kötet szerkesztői: ifj. Arató György és Pál Zoltán

DSC_1150

Laik Eszter tudósítása az Irodalmi Jelen hasábjain.

Mohai Lajos írásaiból:

Raszinnyai levele Tallinnból

Márai nincs a helyén

A Bence Lajos tiszteletére megjelent ünnepi Muratáj-számból:

Arató György: Mëgy a nap lëfelé

Bence Lajos kollégiumi emlékverse (Valaki halkan népdalt énekelt…) a Kősziklára épített ház c. kötetből készített különnyomatban.

Bojtos Anita fényképei a Mika Sándor Egyesület Facebook oldalán.

Rendezvényünkkel párhuzamosan Szabó András tagtársunk és mások szereplésével a Hegyvidéki Galériában népes rendezvényen emlékeztek meg Balázs József íróról, filmrendezőről. Erről fényképes tudósítás itt olvasható.

Tudósítás az Alkotóművészeti Szalon eseményéről, amelyen a kötetről is szó volt.

Kovács István recenziója a kötetről  ide kattintva letölthető. (Köszönet a Magyar Naplónak a tördelt szöveg átengedéséért!)