Novotnik Ádám egyesületünk ötödik doktora

Száz százalékos eredménnyel, summa cum laude védte meg doktori disszertációját alapító tagunk, Novotnik Ádám 2019. november 4-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában, a Mikszáth Kálmán téren.

A tézisek bemutatása

A Kovács Péter DSc témavezetésével készült, „Jelképes temetkezések a római császárkorban, különös tekintettel a dunai provinciákra” című értekezés azt a kérdést járja körül, milyen formában dolgozta föl egy közösség azt, ha egy tagját – leggyakrabban katonát, hadjárat résztvevőjét vagy kereskedőt – távoli földön érte a halál, és nem volt mód a hagyományos temetéssel együtt járó közösségi gyászra. Írott források és régészeti leletek bizonyítják, hogy ilyenkor gyakran került sor jelképes temetkezésre: az így emelt jelképes sírok – kenotáfiumok – közös jellemzője, hogy nem tartalmazzák az elhunyt földi maradványait. A disszertáció fő célkitűzése a római császárkori jelképes temetkezésekre vonatkozó különböző forrástípusok – úgymint történelmi és irodalmi források, császárkori feliratok és régészeti források – teljességre törekvő összegyűjtése és komplex vizsgálata volt a dunai provinciák és Dalmatia területére koncentrálva. A régészeti módszertan szerint végzett kutatások mellett a disszertációban helyet kapott a napjainkban is nyomon követhető szokás hiánypótló vallás- és kultúrtörténeti összefoglalása.

A disszertáció opponensei, Forisek Péter és Mohay Gergely egyaránt elismerték, hogy a dolgozat úttörő alapmunka, amely koncepcióját és felépítését tekintve is világos, jól áttekinthető, stílusában tudományos, szakszerű és pontos, és összességében hiánypótló szerepet tölt be az ókori Róma halottkultuszának, a vallás- és kultúrtörténetének kutatásában.

Forisek Péter ismerteti opponensi véleményét
Mohay Gergely ismerteti opponensi véleményét

 

 

 

 

 

 


“…az élet más területeihez, fordulópontjaihoz (pl. születés, házasság etc.) hasonlóan – a halál az egyén állapotában bekövetkezett változásként az emberi élet szerves részét képezi mind az „elszenvedő”, mind a hozzátartozók oldaláról. Ennek megfelelően az egyes népeknél és minden kultúrában megvan a hozzá kapcsolódó temetés sajátos szertartásrendje, amely az állapotváltozás társadalomra és egyénre gyakorolt negatív hatását, az általa okozott zavart hivatott mérsékelni a vonatkozó különféle átmeneti rítusok révén. Ezeknek a közösség és az elhunyt szempontjából betöltött szerepe és jelentősége nem hanyagolható el olyankor sem, amikor a szó szoros értelemben vett temetés elvégzésére nem volt lehetőség.” 
(Részlet az Összegzésből)

 A bizottság tagjai

  • Dr. Fröhlich Ida elnök
  • Dr. Mohay Gergely és Dr. Forisek Péter opponens (b1, j2)
  • Dr. Fehér Bence és  Dr. Őze Sándor tag (b2, b3)
  • Dr. Medgyesy Schmikli Norbert titkár  (j1)

A védésen több mind ötvenen voltunk jelen: egyesületünk tagjai mellett az Eötvös Kollégium Baráti Körének tagjai, valamint a család, barátok, pályatársak és ismerősök.

A nyilvános vitát Ádám meghívására kötetlen beszélgetés és fogadás zárta.

A disszertáció és a tézisfüzet elérhető az alábbi honlapon:

https://doktori.hu/index.php?menuid=193&lang=HU&vid=20750