A Mika Sándor Egyesület hagyományos ádventi bécsi kirándulása
2015. december 11–13. között Egyesületünk megrendezte hagyományos ádventi bécsi kirándulását. A kirándulás során megtekintettük a heiligenkreuzi cisztercita apátságot, ádventi koncerttel egybekötött könyvbemutató pódiumbeszélgetést szerveztünk Balogh Margit Mindszenty József hercegprímásról megjelent monográfiájáról, fölelevenítettünk egy régi diákhagyományt, a „Salamandert”, valamint egy éjszakai művészettörténeti városnéző túra keretében megtekintettük Bécs híres építészeti remekműveit.
Ádvent harmadik vasárnapjának hétvégéjén, 2015. december 11-e és 13-a között Egyesületünk 15 fős küldöttsége – hagyományos ádventi kirándulásának keretében – Bécsbe látogatott. Vendéglátónk és házigazdánk ezúttal is főtisztelendő Varga János atya, a Collegium Pazmanianum rektora, Egyesületünk tiszteletbeli tagja volt.
A 11-e péntek esti megérkezésünket követően másnap János atya vezetésével megtekintettük az 1133-ban alapított és azóta is folyamatosan működő heiligenkreuzi ciszter apátságot. János atyának köszönhetően bejárhattuk a román, gótikus és barokk stílust is ötvöző lenyűgöző épületegyüttest, valamint részt vehettünk a szerzetesi közösség latin nyelvű, gregorián dallamra énekelt déli imáján.
Aznap (12-én, szombat) este, 5 órakor részt vettünk az ádvent harmadik, örvendező vasárnapjának vigíliáján tartott szentmisén, amelyet a szolgálatot végző Blackenstein Miklós esztergomi szemináriumi rektor a Mika Sándor Egyesületért ajánlott föl.
A szentmisét követően a Pázmáneum és a Mika Sándor Egyesület együttműködésében könyvbemutató pódiumbeszélgetést, valamint ezzel egybekötött koncertet szerveztünk a Pázmáneum dísztermében. A második világháborús magyar véráldozat emlékévének (1945/2015) keretében megrendezett pódiumbeszélgetés díszvendégéül Balogh Margitot, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársát hívtuk meg, hogy Mindszenty József hercegprímás életét földolgozó, frissen megjelent monográfiájáról beszélgessünk vele. Az ádventi elmélyedéshez pedig Takács Éva népzenekutató, előadóművész járult hozzá a magyar katolikus népi vallásosság legszebb énekeiből összeállított, különlegesen lélekemelő válogatásával.
Az est ezt követő, kötetlenebb részében fölelevenítettünk egy régi diákhagyományt, az ún. „Salamandert.” A szalamandra a közép-európai egyetemi hagyomány egyik múltba vesző művelődéstörténeti emléke. Misztikus alakja a tűzből vett megújulással kapcsolódik össze (vö. E. T. A. Hoffmann Az arany virágcserép c. művével). A Szalamandra (latinul és németül hímnemű) az egyetemi és főiskolai ifjúság jelképe, egyben a szertartásos közösségi szabadidő védjegye is. A szertartásos mulatságok áldomásait a német kultúrkörből hazánkba és lengyel földre is átszármazott névvel „Salamander”-nek nevezik. A szertartás lényege, hogy a Salamander díszvendégének tiszteletére az asztaltársaság a vezér által karddal ütemezett, katonás tempóban issza ki korsónyi sörét. A söröskorsók asztalhoz dörzsölése, majd vezényszóra történő asztalhoz koppantása után a díszvendég köszönti az asztaltársaságot. A Salamander nyelve a latin. Asztaltársaságunk díszvendége Varga rektor úr volt: a tiszteletére vezényelt Salamander után megáldotta asztalunkat, és jelképesen csatlakozott áldomásunkhoz is. A kiváló alapanyag, a Szebeni Ászok névre hallgató nemes nedű Rizmajer József csepeli sörfőző mester tudományát dicséri: rizmajersor.hu (ez a reklám helye :)) A kirándulást Salamon Gáspár művészettörténész hallgató, Egyesületünk tagja által vezetett éjszakai művészettörténeti városnéző túra koronázta meg, amelynek során megtekinthettük Bécs építészeti nevezetességeit.
Az esemény képgalériája a facebookon, ide kattintva elérhető.