Névadónk portréja immáron a professzori galéria része
Születésének százhatvanadik évfordulóján az Eötvös Loránd Tudományegyetemen február 12-én fölavattuk egyesületünk névadója, Mika Sándor portréját az ELTE Szekfű Gyula Könyvtárában.
Sonkoly Gábor dékán, az esemény ünnepi szónoka beszédében kiemelte: Mika Sándor meghatározó egyénisége volt az egyetemnek, az első magyar bölcsészkar ezért büszkén vallja magáénak emlékét, „és örömmel ad teret minden olyan kezdeményezésnek, amely emlékeztet feladatainkra, közös örökségünkre, és hozzájárul ahhoz a számvetéshez, amellyel hivatásunk terepén tartozunk közösségünknek”. Röviden méltatta Mika Sándor életét és a történettudományban elfoglalt helyét is, hangsúlyozva benne, hogy életművének zenitje a frissen alapított Eötvös Collegiumban eltöltött tizenhét szakvezetői esztendő, amelynek során a XX. század történettudományát meghatározó nemzedéket nevelt föl.
„Ma, amikor ismét sokat gondolkodunk iskola és nemzet szimbiózisáról, politika és tudományos közösségek szolidaritásáról, azt gondolom, fel kell elevenítenünk a tudóstanár éthoszát: azét az emberét, aki a közösségi identitást építő tudományokat hivatástudatból és nem pozíciószerzési céllal szolgálja, a makulátlan felkészültségű, európai stílusú, hazaszerető nevelő emberét” – emelte ki Sonkoly Gábor.
Ünnepi köszöntőjében Borsodi Csaba, az ELTE BTK Történeti Intézetének vezetője arra emlékeztetett, hogy Mika Sándor tanítványai a történész- és segédtudományi képzés meghatározó alakjaivá váltak. Az intézetvezető szólt arról is, hogy a Történeti Intézet és a Mika Sándor Egyesület hosszú évek óta együttműködik, a jó kapcsolat még az egyesületi tagok Eötvös Collegiumban eltöltött idejében kezdődött. Hangsúlyozta azt is, hogy a közös munkára továbbra is nyitott, az intézet befogadja a Mika Sándor Egyesület tudományos és hagyományőrző rendezvényeit.
A köszöntők után került sor a kép ünnepélyes leleplezésére, amelyben Sonkoly Gábor és Borsodi Csaba mellett Hóvári János, az Eötvös Kollégium Baráti Körének elnöke is részt vett.
A kép leleplezése után alapító tagunk és korábbi elnökünk, Tevelÿ Arató György Mika Sándor életútjának eddig ismeretlen szempontjait ismertette tudományos előadásában. Fölhívta a figyelmet többek között arra, hogy Mika Sándor édesapja csehországi származása ellenére Brassóban hamar magyar identitásúvá vált. Mika Sándor életében meghatározó volt a Berlinben és Párizsban töltött ösztöndíjas idő, az itt megismert mester–tanítvány viszony, és a franciaországi bölcsészettudomány művelőinek közéleti érzékenysége, amelyben az Eötvös Collegium „franciás szellemének” gyökereit láthatjuk. Neki nem jutott vezető hely a történettudomány intézményeiben, az Eötvös Collegium azonban lehetőséget adott hivatásának kibontakoztatására. Ez a hivatás három pillérre épült: a kutatásra, a nevelésre és arra, hogy tanítványait megtanította közérthetően hozzászólni saját koruk közvéleményét foglalkoztató toposzokhoz. A professzori galériában őt körülvevő gárdára tekintve elmondhatjuk – zárta előadását Tevelÿ Arató György –, hogy az akadémiai és egyetemi előmenetelt tekintve különleges módon tanítványai felülmúlták mesterüket.
Az előadást követően Bojtos Anita egyesületi alelnök röviden ismertette a „Mika Sándor 160” emlékszemeszter hármas – az „emlékezet”, „műhely”, „utánpótlás” fogalma köré épített – programját.
Az ünnepség végén az esemény moderátora, Simonkay Márton elnök felkérésére Bakos István, az Eötvös Kollégium Baráti Körének tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora átadta az egyesületnek Szurkos István Amit nehéz kimondani című könyvének dedikált és számozott, 160. számú példányát, majd ezután Tevelÿ Arató Györgynek ajándékozta a saját Magyarságért kitüntetését.
Az ünnepi eseményen jelen volt Kuthy Zoltán, Mika Sándor dédunokája, egyesületünk támogatója is, akinek családi levéltárában a fölavatott portré található. (A kép digitális restaurálása Schubert Péter munkája.)
A programot kötetlen beszélgetés és koccintás zárta.
Képek: Ficsor Márton © 2019
