Az egyes borítókra kattintva pdf-ben megnyithatóak az adott kötetek.

Konferenciakötetek, tematikus kötetek

Kősziklára épített ház. Tanulmányok a 120 éves Eötvös Collegium tiszteletére.
Szerkesztette: ifj. Arató György és Pál Zoltán.
Mika Sándor Egyesület, Budapest, 2016.
Acta Historica Societatis De Alexandro Mika Nominatae Series I. Nr. 7.

A Mika Sándor Egyesület eddigi legvaskosabb kötete a 2015-ben éppen 120 éve alapított Eötvös József Collegium előtt tiszteleg. A 634 oldalas tanulmánykötet szerkesztői célul tűzték ki, hogy méltó, „ércnél maradandóbb” emléket állítanak a modern magyar tudóstanár-képzés legfontosabb fellegvárának, egyben igyekeznek újabb adatokkal, adalékokkal és forrásokkal megismertetni alma materünk történetét az érdeklődőkkel. Ennek érdekében három részre osztották a kötetet. Az első nagy egység magyarázó jegyzetekkel ellátott forráskiadás: „Az Eötvös Collegium jubileumi emlékkönyve.” Ez a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában található gyűjtemény Keresztury Dezső collegiumi igazgató felkérésére született meg 1945 és 1947 között, olyan ismert tudósok és irodalmárok (Eckhardt Sándor, Gerevich László, Laczkó Géza, Kosáry Domokos, Mendöl Tibor, Szekfű Gyula stb.) tollából, akik egykor az internátus lakói voltak. A Collegium félévszázados jubileuma kapcsán elkészült írások megjelenésére a háború utáni időszakban nem volt mód, azok most először kerültek a szélesebb olvasóközönség elé. A kötet második része a Collegiumról szóló tanulmányokat tartalmazza. Ezek között találhatunk művészettörténeti elemzéseket az internátus műtárgyairól, a collegistákkal foglalkozó állambiztonsági forrásokon alapuló írásokat a kommunista diktatúra időszakából, vagy az intézmény legendás alakjának számító Janicsek Istvánt bemutató írást is. Figyelemreméltóak Egyesületünk névadójának, Mika Sándornak itt közölt levelei, amelyeket ifj. Arató György gyűjtötte össze és rendezte. A harmadik rész vallomásokat tartalmaz a „régi” (1950 előtti) és az „új” (1956-ban újjászervezett) Eötvös Kollégiumról. Az írások, forrásközlések, interjúk és kerekasztal-beszélgetések legépelt anyagai nem pusztán a szűken vett oktatástörténet horizontján helyezik el a Collegiumot, hanem a magyar művelődéstörténet kiemelten fontos szellemi műhelyének sokoldalú (kultúrpolitikai, diplomáciai, önszerveződési stb.) hatásáról is hitelesen vallanak.

Habitus. Tanulmányok a Colloquium Officiale II konferencia előadásaiból.
Szerkesztette: Baráth Dóra és Kiss Alpár.
Mika Sándor Egyesület, Budapest, 2016.
Acta Historica Societatis De Alexandro Mika Nominatae Series I. Nr. 6. 

2015 tavaszán Egyesületünk Colloquium Officiale II néven második alkalommal rendezte meg évenkénti tudományos konferenciáját, amelynek előadásaiból született a „Habitus” című tanulmánykötet. A kiadvány mögött álló szellemi műhely – az Eötvös Collegium Történész Műhelye, majd annak megszüntetése után a Mika Sándor Egyesület – tanulmánykötet-sorozatának hatodik darabja ez, amely elődeihez hasonlóan elsősorban az Egyesület pályakezdő tudósainak kutatási eredményeivel ismerteti meg az olvasókat. A „Habitus” sokszínű, több, egymástól mind időben, mind térben távol eső témát dolgoz fel. A 285 oldalas könyvben az érdeklődők olvashatnak római és kora népvándorlás kori régészeti írásokat, Tudor-kori és a két háború közti magyar diplomáciatörténettel foglalkozó munkákat és több felekezetet (katolikusok, protestánsok stb.) is érintő egyháztörténeti tanulmányt is. Mindezek mellett az olvasók megismerhetik a kötetből az izlandi reneszánsz, a XVIII. századi országgyűlések vagy éppen a Kádár-kori politikatudományi kutatások egy-egy kevésbé ismert fejezetét is. Az egymástól eltérő tanulmányok mindegyikében közös, hogy önálló kutatáson alapul és szakszerűen, mégis közérthetően ismerteti az eredményeit.

Index. Tanulmányok a Mika Sándor Emlékülésről.
Szerkesztette: Simonkay Márton.
Mika Sándor Egyesület, Budapest, 2016.
Acta Historica Societatis De Alexandro Mika Nominatae Series I. Nr. 5. 

2012. május 5-én tartotta meg az Eötvös Collegium legrégebbi és legnagyobb szakmai közössége, a Történész Műhely a Mika Sándor Emlékülést. Bár magát a Műhelyt néhány hónappal később ellehetetlenítették, tagjai 2013-ban megalapították a Mika Sándor Egyesületet, és civil társaságként folytatták a megkezdett munkát. A folytonosság eltagadhatatlan igényének engedve, az Egyesület 2016-ban jelentette meg a 2012-es emlékülés válogatott előadásaiból készült tanulmányokat, kiegészítve néhány utólag megszületett írással, forrásközléssel. Az „Index” (mely kiadványaink közt a negyedik, sorozatában az ötödik) ugyanúgy sokszínű, mint az Egyesület többi kiadványa. A 344 oldalas kötetben jól megférnek egymás mellett a művészettörténeti, politikatörténeti, geográfiai, tudománytörténeti, sőt, a zenetörténettel határterületén született tanulmányok az Eötvös Collegium múltjával foglalkozó írásokkal.

Tempus adest. Tanulmányok az Eötvös Collegium 30 éve alapított Történész Műhelye tiszteletére.
Szerkesztette: Kovács Dóra és Szabó Melinda.
Mika Sándor Egyesület, Budapest, 2015.
Acta Historica Societatis De Alexandro Mika Nominatae Series I. Nr. 4.

A 271 oldalas kötet a Mika Sándor Egyesület bemutatkozó konferenciáján elhangzott előadások alapján készült tanulmányokat tartalmazza. A 2014 tavaszán megrendezett tudományos ülésen alapszakos egyetemisták mellett „rutinos” doktoranduszok is előadtak. Kutatási témáik mind időben, mind térben igen széles skálán mozogtak. Ennek köszönhető, hogy a kiadványban egyaránt olvashatóak aquincumi leleteket feldolgozó régészeti, XVI. századi erdélyi templomokkal és XIX. századi építészetoktatással foglalkozó művészettörténeti írások mellett közelmúltunk állambiztonsági forrásai alapján készült mélyfúrások is. Hangsúlyos szerepet kapott a magyar kora újkor vizsgálata: tanulmánykötetünkben a Báthory család mellett pálos rendtörténettel és az 1751. évi országgyűléssel kapcsolatos írásművek is helyet kaptak. A geográfus Fodor Ferenc monográfiáját, valamint Ahmedi oszmán eposzköltő Nagy Sándor-történetét bemutató írások pedig a rokon- és társtudományok (társadalomföldrajz és irodalomtudomány) határmezsgyéjére kalauzolják az olvasót. A Borhy László akadémikus ajánlásával megjelent munka egyike Egyesületünk legelső kiadványainak – egyben folytatása a 2010-ben, még az Eötvös Collegium Történész Műhelyében megindított tanulmánykötet-sorozatnak.

Forráskiadások, tematikus kötetek

Az első esztergomi főegyházmegyei sematizmus, 1647.
Közreadja: Bojtos Anita.
Mika Sándor Egyesület, Budapest, 2014.
Magyar Herold I. 1. 

A Mika Sándor Egyesület első forráskiadványa különleges egyháztörténeti emlékkel ismerteti meg az érdeklődőket. A Lippay György érsek kérésére 1647-ben összeállított, majd 1648 elején kiegészített névtár tartalmazza az esztergomi főegyházmegye akkori segédpüspökeinek, kanonokjainak, alsópapságának és papnövendékeinek névsorát. A jelentős, eddig publikálatlan forrásanyag segíthet a XVII. századi magyar katolikus egyházi személyek társadalmi mozgásának rekonstrukciójában: a kötet ugyanis nemcsak az egyháziak neveit, hanem születési adataikat, tanulmányaikat, javadalmaikat, karrierjük alakulását is feltárja. A jobb áttekinthetőség céljából a kötet közreadója nem csak adattárba, hanem tematikus szövegközi táblázatokba rendezte az egyes személyek neveit, a térbeli tájékozódás megkönnyítésére pedig térképmellékletekkel is ellátta a művet. A Bojtos Anita kutatásain alapuló kötet az Egyesület Magyar Herold című forrásközlő sorozatának első kiadványa, egyben „A katolikus megújulás forrásai” címet viselő alsorozat első darabja is.

Csermelyi József: Az óvári uradalom a Szentgyörgyi és Bazini grófok korában (1441‒1521).
Hanság Múzeum‒Mika Sándor Egyesület, Budapest, 2019.
Magyar Herold II. 1. 

A kötet egyesületünk és a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum közös kiadványa, amely a késő középkori magyaróvári uradalom történelmét mutatja be, biztos kézzel kalauzolva az olvasót egy öt és félszáz éves családon belüli pereskedés egészen a párbajtérig jutó útvesztőjében. A 120 oldalas munka különös értékét az adja, hogy az eseménytörténeti leírás mellett képet ad a Moson megye nagy részére kiterjedő uradalom belső felépítéséről, a grófok magyaróvári rezidenciájáról, az itteni mezővárosok fejlődéséről, továbbá bőséges kivonatait adja a felhasznált okleveles forrásoknak. Utóbbiak nagy része korábban semmilyen formában nem került magyar nyelven publikálásra.