A Szekfű Gyula Szabadegyetem rendezvénysorozatának negyedik alkalmán az építészeti historizmus kutatásának fontos kérdései kerültek terítékre. Az egyfelől a szakmai nyilvánosság, másfelől a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó téma megvitatására olyan szakemberek részvételével került sor, akik a historizmuskutatás kezdeteitől kezdve, mind a mai napig aktívan részt vesznek az építészeti historizmusról szóló diskurzus alakításában. Vendégünk volt Sisa József az MTA BTK MI tudományos tanácsadója, Farbaky Péter a BTM főigazgatója, valamint Rozsnyai József a PPKE egyetemi adjunktusa.
A beszélgetés elején a meghívott szakférfiak a historizmushoz köthető stílusjelenségek korszakolásáról, illetve a stílusfogalom rétegeltségének problematikájáról értekeztek: vendégeink felhívták a figyelmet a a 19. századi historikus szemléletmód fontosságára, továbbá a külföldi példák és a hazai kiérlelt tudományos gyakorlat alapján a „historizmus” terminus helyessége mellett érveltek (szemben például az „eklektika” megnevezéssel). Szó esett a nagy előd, Zádor Anna tevékenységéről, aki a klasszicizmus kutatójaként – a korszellem ellenére – már korán felismerte a historizmus jelentőségét hazánk építészettörténetében. Vendégeink saját élményeikből táplálkozva számoltak be arról a tudományosan megalapozott, műemléki érzékenységű, kontinuus kutatási hagyományról, amelyet a historizáló stílusjelenségek (különösen a romantika) kutatásában élen járó Komárik Dénes neve fémjelez. Továbbá hallhatott a közönség a historizmus kutatásának intézményes hátteréről, napjaink élénk publikációs tevékenységéről, valamint a hazai építészeti historizmus nemzetközi meg- és elismertetésének útjairól. A közönség kérdéseire válaszul vendégeink a sokszor aktuálpolitikai színezetű, bulvárba hajló vitákba való bocsátkozás helyett a higgadt, tudományos keretek között megfogalmazott véleménynyilvánítás fontosságára mutattak rá.
Facebook galériánk ide kattintva érhető el.
