Az MTA Szent Korona-kutatócsoportja azt a hiánypótló nemzeti jelentőségű célt tűzte ki maga elé, hogy a magyar királykoronázások hiányzó újkori történetét korszerű és több tudományt egyesítő módszerrel föltárja és publikálja. Csermelyi József kollégánk, aki a Reformációs Emlékbizottság kutatói ösztöndíjával jelenleg Bécsben tartózkodik egyesületünk régi támogatójának, a Collegium Pazmanianumnak a székházában, a kutatócsoport legutóbbi, nagysikerű bécsi rendezvényén járt. Az esten, amelynek házigazdája a Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese, a Bécsi Magyar Történeti Intézet vezetője, Dr. ifj. Bertényi Iván volt, 4 új kötetet és egy új filmet mutattak be a Szent Korona tudományos kutatásáról. Csermelyi József kollégánk beszámolója itt olvasható.
A Bécsi Magyar Történeti Intézet első idei rendezvényeként a Szent Korona újkori történetével foglalkozó akadémiai „Lendület” kutatócsoport eredményeivel ismerkedhettek meg az érdeklődök. A Szent Korona az ezeréves magyar államiság szimbóluma, s annak ellenére, hogy immár több, mint száz éve nem volt királykoronázás hazánkban, fényét és jelentőségét mindmáig nem veszítette el. Ennek köszönhetően a könyvbemutatóra érkezett vendégek január 25-én este zsúfolásig megtöltötték a bécsi Collegium Hungaricum Balaton-termét, majd másnap a sokkal nagyobb Duna-teremben is csak kevés szék maradt üresen a kutatások eredményeiről beszámoló „A Szent Korona és a koronázási kincseink nyomában” című tudományos ismeretterjesztő film vetítésekor.
Pálffy Géza kutatócsoport-vezető, miután a közönség elé tárta az öt év legfontosabb eredményeit, a Buzási Enikővel közösen írt, Augsburg – Wien – München – Innsbruck című német nyelvű kötetén keresztül bemutatta, hogyan zajlott a Szent Korona első hiteles ábrázolásának megtalálása Clemens Jäger Ehrenspiegel des Hauses Österreich című, 1555-ben elkészült kötetében, hogyan került oda a Szent Korona rajza, és miért tekinthető az hitelesnek.
Másodikként Tóth Gergely Szent István, Szent Korona, államalapítás a protestáns történetírásban (16–18. század) című kötetét mutatta be és méltatta hosszan Dr. Soós István. A kötetből megtudhatjuk, hogy a protestáns szerzők hogyan vették ki a részüket a korona eredettörténetének tisztázásában.
Ezután Dr. ifj. Bertényi Iván vette át a szót, és mutatta be doktoranduszának, Maczó Ferencnek Az utolsó magyar királykoronázás című munkáját. A gazdagon illusztrált kötet valamivel több, mint egy hónap történéseit mutatja be részletekbe menően, a Ferenc József 1916. november 21-i halálától IV. Károly december 30-i megkoronázásával bezárólag. A háborút viselő Magyarországon ekkor újra az ünneplésé volt a főszerep, és a technika új vívmányai lehetővé tették, hogy erről a koronázásról már filmfelvétel is készülhessen.
Az est utolsó főszereplője Soltész Ferenc Gábor, Tóth Csaba és Pálffy Géza közös kötete (Coronatio Hungarica in nummis) volt, amely az 1508 és 1916 közötti magyar királykoronázások alkalmával használt különleges felajánlási érmek, a nép közé szórt zsetonok és alkalmi veretek csaknem teljes katalógusát adja. A kötetet bemutató Pálffy Géza sajnálattal említette, hogy az Ermitázs gyűjteményébe minden próbálkozás ellenére nem sikerült bejutniuk, de ennek ellenére talán e kötetet ajánlotta legmelegebben az érdeklődők számára.
A második este főszereplője a Szent Korona történetét és a kutatócsoport eredményeit bemutató film volt. A körülbelül egyórás alkotás Bárány Krisztián rendezői és Bárány Dániel operatőri munkáját dicséri, és a szűkös költségvetés ellenére a modern dokumentumfilmek számos olyan ismeretterjesztő kellékével él, mint a történelmi jelenetek színészekkel, hagyományőrzőkkel való eljátszása, a történelmi helyszínek légi felvételeken való bemutatása, illetve számítógépes animációk formájában történő rekonstruált megjelenítése. Narrátornak Csernák János színészt sikerült megnyerni. A tavaly elkészült filmnek ez volt az első külföldi bemutatója, de remélhetőleg nem az utolsó, ugyanis a tervek szerint angol és német felirat is készül hozzá.
A bemutatót követően a közönségnek alkalma nyílt feltenni kérdéseit a jelen lévő Bárány Krisztiánnak és Pálffy Gézának, a Szent Korona által napjainkban is kiváltott érdeklődést pedig mi sem jelzi jobban, mint hogy jelen sorok írójának csak hosszas várakozás után sikerült szót váltania a szinte ostromgyűrűbe zárt kutatócsoport-vezetővel.
Csermelyi József