A Mika Sándor Egyesület 2014. március 21. péntekre bemutatkozó konferenciát szervezett. Az Egyesületet az Eötvös Collegium Történész Műhelyének szellemi köre alapította 2013-ban azzal a céllal, hogy a szakkollégiumi keretek között megkezdett tudományos együttműködés a collegista tagság megszűnése után, intézményes formában folytatódhasson. A névadó, Mika Sándor (1859–1912) a Collegium első történelem szakvezető tanára volt, brassói történelemtanárként, majd később budapesti gimnáziumi és egyetemi tanárként számos tudományos munka szerzője, egyben megtestesítője annak a „tudós-tanár” ideálnak is, amelynek képzését az alapító, Eötvös Loránd szándéka szerint a Collegium alapításától kezdve fölvállalta. Egyesületünk tagjai – pályakezdő kutatók, történész, régész, műveszettörténész és filológus egyetemi hallgatók, leendő történelemtanárok – ezért méltán tekintik példaképüknek és ápolják szellemi örökségét. A bemutatkozó konferenciát követően az év során több hagyományőrző, ismeretterjesztő, kulturális rendezvényt is szervezünk majd, amelyekről az érdeklődők az Egyesület honlapján tájékozódhatnak.
Konferenciánkat a Baptista Teológiai Akadémia dísztermében tartottuk „Tempus Adest. Konferencia az Eötvös Collegium 30 éve alapított Történész Műhelyének tiszteletére” címmel. A történettudomány különböző területeit lefedő előadások két szekcióban hangzottak el, valamint sor került az Egyesület forrásközlő sorozatában megjelent első kötet bemutatására is. Az eseményen tiszteletét tette számos neves tudós, egyetemi tanár – többek között Varga János rektor (Pázmáneum, Bécs), Karácsony András rektorhelyettes (ELTE) és Kenyeres István főigazgató (BFL) –, a hallgatóság megtöltötte a dísztermet. A szekciók elnökletét egyaránt egy-egy akadémikus vállalta el: a Történeti szekció vezetője Kósa László egyetemi tanár, a Történelem társtudományai szekció vezetője pedig Borhy László tanszékvezető, egyetemi tanár volt. Az előadók – az egyesület graduális képzésben résztvevő vagy doktori hallgatói – egy-egy szűkebb kutatási témájukat, többen készülő szakdolgozatuk vagy doktori disszertációjuk egy részletét mutatták be.
A délelőtti Történeti szekcióban Kovács Dóra Báthori István országbíró, Baráth Dóra pedig Báthory Gábor erdélyi fejedelem életpályáját, ill. históriás emlékezetét vizsgálta történeti és irodalomtörténeti források segítségével. Ezt követően Bojtos Anita tartott előadást a XVII. századi pálos rend szellemi alapvetéseiről. Nagy János levéltári adatok alapján elemezte az 1751. évi országgyűlésen résztvevő vármegyei követek társadalmi és vallási hátterét, majd Boa Krisztina előadása következett az 1816–1817. évi magyarországi és erdélyi éhínségról, annak okairól és társadalmi következményeiről. Kapitány Adrienn a reformkori Magyarország közlekedési viszonyainak egy páratlan forrását, az I. Ferenc rendeletére készített részletes útleírást mutatta be, majd Arató György elemezte a renegát bosnyák történelmi tudat kialakulását és jellemzőit Ivo Andric történelmi tárgyú prózája alapján. A szekció zárásaként három jelenkori tárgyú előadás következett: Kósa Kristóf a Horthy-kori külpolitika elsősorban Besszarábiára vonatkozó elképzeléseiről, Pál Zoltán Heckenast Gusztáv 1962–1964 közötti ügynök tevékenységéről, végül pedig Isó Gergely Ordass Lajos evangélikus püspök meghurcoltatásáról és rehabilitálásáról tartott előadást.
Az előadássorozat délután a Társtudományi szekcióval folytatódott régészeti, művészettörténeti, földrajztudományi és filológiai tárgyú előadásokkal. Elsőként Szabó Melinda prezentálta az Aquincum–gázgyári római temető faragott kőanyagára és azok műhelykapcsolataira vonatkozó kutatásait, majd Szekeres-Ugron Villő ismertetett két erdélyi (ádámosi és gogánváraljai), a XVI. sz. első harmadára datált festett fakazettás templommennyezetet és vizsgálta ezeken keresztül a korabeli reprezentáció építészeti eszközeit. Salamon Gáspár előadásában Kós Károly „Falusi templom” című hallgatói tervrajzát ismertette és a két évvel később felépült zebegényi Havas Boldogasszony-templommal való azonosításának kérdését vizsgálta. Arató Anna szövegnyelvészeti elemzést nyújtott Philippe de Rémi XIII. századi verses regényeinek tér- és időábrázolásáról, Simonkay Márton pedig Fodor Ferenc egykori eötvös collegiumi földrajzos szakvezető „Az elnemsodort falu” című művén keresztül mutatta be a két világháború közötti konzervatív gondolkodás kérdéseit a Bihar megyei szórványmagyarság példáján keresztül. Végezetül Székely Márton tartotta meg előadását Nagy Sándor történetének iszlám irodalmi hagyományairól és az Oszmán Birodalom általi ideológiai és legitimációs felhasználásról.
A két szekció között Borsodi Csaba, az ELTE oktatási ügyekért felelős rektorhelyettese, a Történeti Intézet igazgatója mutatta be az Egyesület első kiadványát, Bojtos Anita „Az első esztergomi főegyházmegyei sematizmus, 1647” című sorozatindító kötetét, amely a Magyar Herold forrásközlő periodika első darabja.
Az előadássorozat után kerekasztal beszélgetést szerveztünk, ahol vendégeinket, egykori Eötvös-collegistákat – Bertényi Iván professor emeritust, Gereben Ferenc szociológust, Kósa László akadémikust, Nagy József Zsigmond történészt és Őze Sándor intézetvezető egyetemi docenst – kérdezte sorainkból Arató György és Pál Zoltán az Eötvös Collegiumban eltöltött éveikről.
A konferencia zárásaként a részvételt állófogadás keretében köszöntük meg vendégeinknek, a konferencia valamennyi résztvevőjének.
2014. április 2.