Szeretettel hívunk mindenkit szabadegyetemünk következő alkalmára, ezúttal a társadalomtudományok és a szocialista államok sajátos kapcsolatáról, az egyes szocialista államok tudományirányítási gyakorlatáról beszélgetünk a téma neves szakértőivel.
Résztvevők:
Stefano Bottoni tudományos főmunkatárs, MTA BTK Történettudományi Intézet
Kalmár Melinda egyetemi kutató, Szegedi Tudományegyetem
Szabari Veronika egyetemi docens, ELTE TáTK
A beszélgetést Pál Zoltán doktorandusz vezeti.
A társadalomtudományok a kommunista diktatúrákban sajátosan fejlődtek. Az 1953 utáni enyhülés során lehetőség nyílt arra, hogy a tudományok kiléphessenek a rendszerlegitimáló szerepkör kalodájából, de természetesen továbbra sem volt szó a szabad kutatás lehetőségéről. A szocialista rezsimek 1989. évi összeomlásáig a kutatókat valamilyen mértékben folyamatosan korlátozták a kommunista állampártok. Az egyes államok tudománypolitikája között mégis lényeges különbségeket figyelhetünk meg. A magyar szakirodalom eddig alig vizsgálta nemzetközi összehasonlításban a „létező szocializmusok” problémáit elemző tudományokat.
Milyen hasonlóságok és milyen különbségek figyelhetők meg az egyes országok tudományirányítási gyakorlatai között? Volt-e igény az uralmi rendben a kutatók eredményei iránt? Hogyan vettek részt a társadalomtudósok a rendszerváltás előkészítésében? — A kerekasztal-beszélgetés során vendégeinkkel ezekre a kérdésekre keressük majd a választ.